Felmondás és felmondási idő- 15+1 hasznos információ

A munkahelyi dinamika változásával együtt járnak olyan kihívások, amelyek mindannyiunkat érintenek. Az egyik ilyen kihívás, amely előtt állhatunk, a felmondási időszak – egy időszak, amely gyakran keveredik bizonytalansággal és szorongással. De ne hagyjuk, hogy a felmondási idő kizökkentsen minket a pályáról, vagy hogy elveszítsük közben az irányítást.

A felmondási időszak jogi vonatkozásai mellett részletesen kifejtjük, hogyan érinti az a bérszámfejtést, és hogy milyen stratégiák alkalmazhatók annak érdekében, hogy a bérszámfejtési folyamatok zökkenőmentesen működjenek a változások idején. A célunk, hogy bemutassuk, hogyan járulhat hozzá a bérszámfejtési szakértelem a felmondási időszak hatékony kezeléséhez és az új karrierlehetőségek kiaknázásához.

Cikkünkből megismerheti:

  • A felmondás fogalmát
  • A felmondási idő és a cégnél töltött évek kapcsolatát
  • A felmondási idő hosszát
  • A felmondási idő bérszámfejtését
  • A gyakran ismételt kérdéseket a felmondási idővel kapcsolatban

A felmondás fogalma

A jogszabály különbséget tesz a munkaviszony megszűnése és megszüntetése között.

A munkaviszony megszüntetése esetén a felek jognyilatkozata (kétoldalú – közös megegyezés vagy egyoldalú – felmondás) révén történik a munkaviszony megszűnése.

A munkaviszony megszüntethető:

- Közös megegyezéssel: Amikor mind a munkáltató, mind a munkavállaló egyetért a munkaviszony megszüntetésében.

- Felmondással: Amikor mind a munkáltató, mind a munkavállaló jogosult a munkaviszony felmondására; a munkáltatónak ilyenkor meg kell indokolnia a felmondást.

- Azonnali hatályú felmondással: Amikor az egyik fél súlyos jogsértés vagy más súlyos ok miatt azonnali hatállyal felmondja a munkaviszonyt; ez esetben viszont a felmondó félnek – tehát a munkavállalónak is, ha ő mond fel így - a döntését indokolnia kell.

Hogyan hosszabbodik a felmondási idő általánosságban?

Attól függetlenül, hogy milyen típusú felmondás történt a felmondási idő a következőképpen alakul a cégnél eltöltött évek fényében:

A felmondási idő 30 nap.

A munkáltató felmondása esetén a felmondási idő a munkáltatónál munkaviszonyban töltött

a) három év után öt nappal- 35 nap

b) öt év után tizenöt nappal- 45 nap

c) nyolc év után húsz nappal- 50 nap

d) tíz év után huszonöt nappal- 55 nap

e) tizenöt év után harminc nappal- 60 nap

f) tizennyolc év után negyven nappal- 70 nap

g) húsz év után hatvan nappal meghosszabbodik- 90 nap

felmondasi-ido

Felmondás típusa

Munkáltatói felmondás

Amennyiben a munkáltató felmond, írásban köteles azt indokolni, úgy, hogy a felmondás indoka abból egyértelműen megállapítható legyen. A kiinduló felmondási idő ilyenkor is a 30 nap, azonban a munkavállaló cégnél töltött idejétől függően ez tovább növekedhet a fentiek szerint.

Mi az a felmentési idő munkáltatói felmondás esetén?

A felmondási időszak alatt a munkavállalónak változatlanul kötelessége a szokásos munkafeladatait ellátni, és munkabért kell kapnia a felmondási idő alatt végzett munkáért. Ugyanakkor, ha a munkáltató kezdeményezi a felmondást, akkor legalább a felmondási idő felére fel kell mentenie a munkavállalót a munkavégzés alól – ezt nevezzük felmentési időnek.

A munkavégzés alóli felmentést (munkáltatói felmondás esetén) a foglalkoztató legfeljebb két részletben adhatja ki, a dolgozó preferenciái szerint.

A munkáltatónak a felmentés idejére távolléti díjat (alapbér + átlagos pótlékok, átlagos teljesítménybér) kell fizetnie a dolgozónak, kivéve, ha a dolgozó a felmentés idejére nem jogosult munkabérre.

A felmentés lehetőséget teremt arra, hogy a munkavállaló az elkövetkező időszakban, amikor nem kell munkát végeznie a felmondási idő alatt, új munkát keressen és részt vegyen állásinterjúkon.

Végkielégítés munkáltatói felmondás esetén

Fontos megjegyezni, hogy ha a munkáltató kezdeményezi a felmondást, a munkavállalót végkielégítés illeti meg – feltéve, hogy a felmondás nem a dolgozó munkaviszonyával kapcsolatos magatartása vagy egészségi okok miatt történik.

A végkielégítés a távolléti díj kifizetését jelenti, és ennek összege attól függ, hogy mennyi ideje dolgozott a munkavállaló az adott cégnél. Három év munkaviszony alatt nem jár végkielégítés.

A végkielégítés összege a következőképpen alakul:

  • Legalább 3 év munkaviszony esetén egyhavi,
  • Minimum 5 év munkaviszony esetén kéthavi,
  • Legalább 10 év munkaviszony után háromhavi,
  • Minimum 15 év munkaviszony esetén négyhavi,
  • Legalább 20 év munkaviszony után öthavi,
  • Minimum 25 év munkaviszony esetén pedig hathavi távolléti díj.

Mikor kerül sor a munkabér kifizetésére felmondás esetén?

A munkaviszony felmondással történő megszüntetésekor legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól, egyébként legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapon a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat.

Mikor nem szüntetheti meg a munkáltató felmondással a munkaviszonyt?

  • terhesség idején, amennyiben erről a munkáltatót tájékoztatta,
  • szülési szabadság,
  • gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság,
  • tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés ideje alatt,
  • a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított hat hónap tartama alatt, amennyiben erről a munkáltatót tájékoztatta.

A munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése

Ha a munkaviszonyt közös megegyezéssel szüntetik meg, a jogszabályok betartása mellett a felek szabadon állapodhatnak meg a munkaviszony megszüntetéséről.

A közös megegyezéssel történő munkaviszony megszüntetés lehetőséget ad a megszűnés időpontjának, az esetlegesen járó végkielégítés fizetésének és a munkavállaló munkavégzés alóli felmentésének együttes meghatározására is.

Felmondási idő közös megegyezés szerint

A közös megegyezés keretében történő munkaviszony megszüntetés során számos egyéb feltétel is szabadon rögzíthető, ideértve például a végkielégítés mértékét és kifizetési módját is. A közös megegyezés  jogi szempontból nehezen támadható meg, mivel nem szükséges benne indoklást közölni, nem kötelező meghatározni a felmondási időt, és a végkielégítés alkalmazása sem kötelező benne.

Gyakran előfordul, hogy a munkáltatók próbálják rákényszeríteni a munkavállalóra a közös megegyezéssel történő felmondást. Fontos hangsúlyozni, hogy a munkavállalónak csak akkor szabad aláírnia a közös megegyezésen alapuló felmondást, ha az valóban összhangban van az ő akaratával. A munkáltatónak kiemelkedően fontos megfelelő időt és gondolkodási lehetőséget biztosítania a munkavállaló számára abban az esetben, ha közös megegyezéssel kívánja megszüntetni a munkavállaló munkaviszonyát.

Végkielégítés közös megegyezés szerint

A munkáltatók általában abban érdekeltek, hogy a megszüntetés közös megegyezéssel történjen, mivel ebben az esetben kevesebb kötelező kifizetést kell biztosítaniuk az elbocsátott munkavállalónak, mint egy hagyományos felmondás esetén. Még akkor is, ha végkielégítést állapítanak meg, ez általában kedvezőbb lehet, mint amikor a munkáltató maga mond fel egy alkalmazottnak.

Munkavállalói (rendes) felmondás

A Munka Törvénykönyve rendelkezéseinek értelmében, amennyiben a munkavállaló saját szándékából mond fel, mindössze 30 nap felmondási idő jár neki, még akkor is, ha hosszú évek óta dolgozott a vállalaton belül.

Azonban munkavállalói felmondás esetén is történtek változások a felmondási idő szabályozásában. Ha a munkavállaló nyújtja be felmondását, akkor a felmondási idő maximális hossza 30 nap lehet, hacsak nem állapodtak meg írásban más időszakról a munkaszerződésben. A jelenlegi rendelkezések alapján az egyedi megállapodásban rögzített felmondási idő maximum 6 hónap lehet.

A Munka Törvénykönyve és a felmondási idő

Amennyiben a Munka Törvénykönyvében szeretnénk elmélyedni, arra is van lehetőség, ezen a linken bővebben olvashatunk a felmondási idő konkrét jogi hátteréről.

A felmondási idő bérszámfejtése

A felmondási idő bérszámfejtésénél számos hibát vethetünk:

Fontos tudni, hogy a felmondási idő kiszámításánál nem kell figyelembe vennünk azt az időszakot, amikor a munkavállaló legalább harminc napig nem részesült munkabérben, kivéve:

  • a szülési szabadság és a gyermekápolás céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság,
  • a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálat idejét, amely három hónapot meg nem halad.

Fontos megjegyezni, hogy a felmondási idő határozott idejű munkaviszony esetén legfeljebb a határozott idő lejártáig terjed, ami logikus előírás, mivel nincs értelme meghosszabbítani a felmondási időt az eredetileg tervezett munkaviszony ideje után.

Fontos megjegyezni, hogy a kifizetett munkabért nem lehet visszakövetelni, kivéve, ha a munkavállalót a munkavégzés alól véglegesen felmentettük, és a munkabér fizetését kizáró körülmények csak a munkavégzés alóli felmentés után következtek be.

Természetesen ez csak egy-egy része a bérszámfejtési nehézségeknek, az egyéni helyzetek és munkaszerződések további kérdéseket vethetnek fel.

Annak érdekében, hogy elkerüljük a kellemetlenségeket, érdemes bérszámfejtő irodát megbízni a feladatok elvégzésére!

Gyakran ismételt kérdések a felmondási idővel kapcsolatban

Milyen típusú munkaviszony megszüntetések léteznek?

  • felmondás;
  • azonnali hatályú felmondás;
  • közös megegyezés.

Hogyan alakul a felmondási idő általánosságban a cégnél eltöltött évek fényében?

A felmondási idő 3 évnél kevesebb munkaviszony esetén 30 nap, és növekszik a cégnél eltöltött évek számának függvényében.

Mit jelent a felmentési idő munkáltatói felmondás esetén?

A felmondási idő minimum felére a munkavállalót mentesíteni kell a munkavégzés alól, és távolléti díjat kell fizetni neki.

Milyen esetekben jár végkielégítés munkáltatói felmondás esetén?

Végkielégítés felmondás esetében jár, ha a felmondás nem a dolgozó magatartása vagy egészségi okok miatt történik és a dolgozó legalább 3 éve a cégnél van.

Mikor fizetendő a munkabér felmondás esetén?

A munkáltatónak a felmondást követően az utolsó munkanapon vagy legkésőbb az ötödik munkanapon ki kell fizetnie a munkabért.

Milyen körülmények esetén nem szüntetheti meg a munkáltató felmondással a munkaviszonyt?

Terhesség, szülési szabadság, gyermekgondozás, önkéntes tartalékos katonai szolgálat, reprodukciós kezelés esetén.

Milyen lehetőségek vannak a közös megegyezéssel történő elindítására?

A felek szabadon megállapodhatnak a felmondás feltételeiről, beleértve a munkaviszony megszűnésének időpontját és a végkielégítés kifizetését, amennyiben a munkáltató és a dolgozó érdekei találkoznak.

Ismerje meg a Mazars szolgáltatásait:

Adótanácsadás- Bérszámfejtés- Cégeladás